Gondolkozott már azon, hogy mi az a DOI az APA-ban?
Amikor az APA-szabványok szerint idézünk és hivatkozunk, a kifejezés "DOI" Állandóan megjelenik, és bár azt mondják nekünk, hogy mi az a két-három szó, az igazság az, hogy nem teljesen világos, mi az. Ezt figyelembe véve, és mivel tudjuk, hogy a tudás és egy kis általános kultúra soha nem túl sok, úgy döntöttünk, hogy elmagyarázzuk Önnek mi az a DOI az APA-ban, azaz online formátumok, amelyek készen állnak arra, hogy csak írjon bennük.
Kezdjük az elején: mi az a DOI az APA-ban?
Bizonyára elgondolkozott már azon, hogy mi van a „DOI” kifejezés mögött, amelyet oly sokat olvasott, miközben az APA szabványok formátuma szerint végzett kutatásai során. A legegyszerűbb válasz az, hogy a DOI jelentése „Digitális objektumazonosító”, azaz: Digital Object Identifier, de ez nem igazán mond semmit.
Egyszerűbben fogalmazva, a DOI egyfajta ujjlenyomat; elektronikus kiadványok (magazinok, cikkek, könyvek, szoftverek, videók stb.) egyedi, kizárólagos és állandó azonosítási formája. Ugyanakkor olyan, mint egyfajta könyvtári levéltáros, mivel úgy működik, hogy megadja nekünk az adott digitális objektum leírását, és azt, hogy hol találhatjuk meg a hálózaton. Ezt olyan metaadatoknak köszönhetjük, mint a a szerző neve, a digitális mű címe, többek között.
A digitális cikk DOI-ját a végén találhatja meg. Ott látni fogsz (ha van ilyen) számok és betűk sorozatát, minden látható jelentés nélkül, de ez a DOI.
Mire való a DOI?
A DOI-nak több funkciója van. Bár a fő az elektronikus tartalom azonosítása, ez egyúttal arra is szolgál, hogy mindig megtalálja azokat. Ne feledje, hogy az internet nagyon széles, és könnyen előfordulhat, hogy egy erőforrás egyszerűen „elveszett”. A DOI megakadályozza.
De a mi céljaink szempontjából a DOI talán legfontosabb funkciója az, hogy képes legyen hivatkozni erre az elektronikus forrásra.
Hogyan lehet DOI-t idézni?
A szabály NISO Z39.84, DOI Synta, ez határozza meg az elektronikus ujjlenyomat szerkezetét a következő módon:
A DOI-könyvtárral kezdődik, amely nem más, mint egy URL. Ezt egy előtag követi, amely azonosítja a kiadó entitást, és a digitális forrást jelző utótaggal végződik. Az utótagot és az előtagot "/" választja el.
Ebben az értelemben a DOI-k így néznek ki:
Ezek az információk létfontosságúak az elektronikus forráshivatkozások felépítéséhez.
Ami még rosszabb, a DOI-k nem generálódnak automatikusan, hanem a regisztrációs ügynökségeknél kell kérni. Az egyik legismertebb Crossrefben, bár nem az egyetlen. És igen, ennek ára van.
Miért érdemes DOI-t használni?
Az információs korban olykor találni valamit olyan lehet, mintha tűt találnánk a szénakazalban. Ennek értelmében a DOI-k garantálja, hogy mindig hozzáférhet egy elektronikus forráshoz még ha megváltoztatod is a címedet. Képzelje el, hogy van egy digitális magazin, amelyet használni szeretne, és egy évvel később megváltoztatja a nevét. Az URL-címe is megváltozik, és aki ugyanahhoz a magazinhoz akar hozzáférni, "elveszítheti", mert már nem tudja, hogyan találja meg. A DOI elkerüli ezeket a helyzeteket.
További előnye, hogy ez egy módja annak gyors és egyszerű hozzáférés és azonosítás, amely befolyásolja az elektronikus források használatát és láthatóságát. Hasonlóképpen előnyben részesíti a szellemi tulajdont, mert a kutatási cikkekben és tudományos cikkekben való hivatkozásokat.
Hogyan lehet megtalálni egy elektronikus objektumot a DOI segítségével?
Mint már említettük, a DOI-cikkek sokkal könnyebben megtalálhatók, és különböző platformokon is megtehetők.
A fő a DOI hivatalos webhelye (htto://dx.doi.org/). Vannak olyan keresőmotorok is, mint a MEDRA (többnyelvű DOI Európai Regisztrációs Ügynöksége) (http://www.medra.org/) és a Crossref (http//crossref.org/). És természetesen mindig nálunk van a megbízható Google. Amelynek keresője a DOI-ján keresztül valamely elektronikus erőforrás helyének meghatározását is megkönnyíti.
Referenciák készítése DOI-val
A DOI-k gyakran nagyon hosszúak, és teljes reprodukálásuk bosszantó lehet a szem számára. Ezért vannak platformok „lerövidíteni” a DOI-kat és vonzóbbá és könnyebben kezelhetővé (kivágás, beillesztés...) teszi őket.
Az egyik legismertebb platform Magyarországon shortdoi.org amelyben a rövidíteni kívánt DOI hiperhivatkozása másolódik, és egy rövidebbet generál.
Szerinte Az American Psychological Association kézikönyve (APA angolul), a DOI-t az online kiadvány kötete, száma és oldalai után idézőkben írják. A pont beírása után a DOI kisbetűkkel kerül beszúrásra.
Ebben az értelemben a hivatkozás szerkezete a következő lenne:
A szerző vezetékneve, a szerző első kezdőbetűje. (Kiadás éve). Cikk neve. A kiadvány neve dőlt betűvel. Kötet, (kiadásszám), oldalak, ahol a cikk található. doi: http://enlacedeldoi
Ebben a formátumban egy példa a következő:
Marichal, K. (2019). Álomihlet: az álmok mögött rejlő igazság. Active Psychology, 15(5), 25-31. doi: http//doi.org/9gu
Vannak azonban olyan kiadványok, amelyek tiltják a DOI lerövidítésére szolgáló eszközök használatát, ezért mindig kérdezze meg, hogy az elektronikus kiadvány rendelkezik-e a hivatkozásokra és hivatkozásokra vonatkozó előírásokkal.
Használja a DOI-t vagy az URL-t?
Az APA szabványok előírják, hogy ha létezik, az ideális mindig az a tudományos cikk DOI-ját tegye közzé az URL helyett. Ez megakadályozza az elektronikus cím esetleges megváltoztatását, ami kedvezett az objektum elvesztésének.
Először ellenőrizze, hogy az elem rendelkezik-e a DOI látható. Ha nem találja, menjen a címre crossref.org és megpróbálja megtalálni az elektronikus forrást a böngészőjében. Ha nem, akkor több lehetőség közül választhat:
Ha amit idézni szeretne, az egy online adatbázisban található, válasszon ossza meg URL-jét. Ha csak abban az adatbázisban érhető el, akkor adja meg az adatbázis nevét és hozzáférési számát vagy az adatbázis URL-jét. Rajtad múlik.
Mint látható, a DOI-k megjelenése nem a kutatók bonyolítására szolgáló szeszély, hanem egy módja annak, hogy megakadályozzák a tudományos cikkek "eltűnését" a weben.